Dohányzás és migrén

A dohányfüst több ezer olyan vegyi anyagot tartalmaz, amelyek befolyásolhatják az agyat és az ereket, így erős migrén kiváltó tényező. A nikotin gyors érszűkületet okoz, amelyet az erek kitágulása követ, ez a mintázat szorosan összefügg a migrénes rohamok kezdetével. A füstből származó szén-monoxid csökkenti a vér oxigénszállító képességét, ami önmagában is fejfájást okozhat.

Mind az aktív dohányzás, mind a passzív dohányzás rohamokat válthat ki. Sok migrénben szenvedő arról számol be, hogy a cigarettafüstnek való rövid ideig tartó kitettség egy társasági eseményen, vagy egy dohányzó területen való áthaladás is elegendő a roham kiváltásához. A füst erős szaga önálló kiváltó tényezőként is hathat a szagérzékenyeknél.

A nikotin serkenti a noradrenalin és más neurotranszmitterek felszabadulását, amelyek összehúzzák az ereket. Amikor a nikotinszint csökken a cigaretták között, az erek visszapattannak és kitágulnak. Ez a vazomotoros instabilitás tükrözi a migrén során megfigyelt érrendszeri változásokat, és közvetlenül aktiválhatja a nervus trigeminus rendszerét.

Kutatások szerint a nikotin befolyásolja az agy fájdalomcsillapító pályáit is. Bár átmenetileg csökkentheti a fájdalomérzékelést (ezért számolnak be egyes dohányosok rövid távú enyhülésről), a nikotin hatásának elmúlásával a visszapattanó hatás csökkentheti a fájdalomküszöböt, és valószínűbbé teheti a migrént. A krónikus dohányzás emellett növeli a gyulladást és az oxidatív stresszt, amelyek mindkettő hozzájárul a migrénre való hajlamhoz.

Nem kell dohányosnak lennie ahhoz, hogy érintett legyen. A passzív dohányzás jól dokumentált migrén kiváltó tényező, az irritáló vegyi anyagok és az erős szag közvetlenül hat a orrjáratokra és a nervus trigeminusra. Tanulmányok azt mutatják, hogy a háztartási passzív dohányzásnak kitett gyermekeknél magasabb a fejfájás és a migrén aránya.

A harmadlagos dohányfüst, a dohányzás után a ruházaton, a bútorokon és a falakon megtapadó maradványok is problémát okozhatnak a nagyon érzékeny egyének számára. Az ezekről a felületekről felszabaduló illékony vegyületek szaglási kiváltó tényezőként hathatnak. Ha érzékeny a füstre, a leghatékonyabb megelőzési stratégia a füstös környezet teljes elkerülése.

A dohányzás abbahagyása átmenetileg növelheti a migrén gyakoriságát a nikotinmegvonás miatt. Ahogy a szervezet alkalmazkodik a nikotin hiányához, az erek tónusa megváltozik, a neurotranszmitterek szintje eltolódik, és a stresszre adott válaszok fokozódhatnak. Ez a megvonási időszak általában két-négy hétig tart.

Azonban a kutatások következetesen azt mutatják, hogy a hosszú távú migrénes eredmények javulnak a leszokás után. A legtöbb volt dohányos a leszokást követő néhány hónapon belül kevesebb és kevésbé súlyos migrénről számol be. A nikotinpótló terápia (tapaszok, rágógumi vagy szopogató tabletták) megkönnyítheti az átmenetet azáltal, hogy szabályozott, folyamatosan csökkenő nikotindózist biztosít a füstben lévő káros vegyi anyagok nélkül.

Az e-cigaretták és a vape-ek továbbra is nikotint juttatnak a szervezetbe, ami azt jelenti, hogy a vazomotoros hatások révén továbbra is kiválthatják a migrént. Bár kiküszöbölik a hagyományos cigarettákban található égéssel kapcsolatos vegyi anyagok nagy részét, a nikotin által kiváltott érváltozások továbbra is aggodalomra adnak okot a migrénben szenvedők számára.

Néhány migrénben szenvedő arról számol be, hogy a vape aeroszolban lévő ízesítő vegyi anyagok és a propilénglikol további kiváltó tényezőként hatnak, különösen az erős szagú fajták. Ha a dohányzásról a vapingra váltott, és továbbra is gyakori migrénje van, a nikotin maga lehet az elsődleges bűnös, nem pedig a dohányfüst egyéb összetevői.

A CalmGrid segíthet megérteni, hogy a dohányzás vagy a füstkitettség hogyan befolyásolja a migrénjét. Jegyezze fel az aktív dohányzás, a passzív dohányfüstnek való kitettség vagy a vaping minden egyes esetét a migrénes aktivitása mellett. Idővel minták fognak kirajzolódni, amelyek megmutatják, hogy a rohamok milyen szorosan korrelálnak a füstkitettséggel.

Ha éppen a leszokás folyamatában van, a CalmGrid idővonal nézete megmutathatja a megvonás alatti átmeneti növekedést, amelyet a várható javulás követ. A fejlődés e vizuális bizonyítéka motiváló lehet a leszokás nehéz korai heteiben. Ossza meg adatait egészségügyi szolgáltatójával, hogy támogatást kapjon mind a dohányzásról való leszokáshoz, mind a migrén kezeléséhez.